Furcsa határterületen mozog Magyarország a világ értéktérképén. Nagyobb összefüggésben pedig azt mutatja az adatsor, hogy sok országban visszatér egy meghaladottnak vélt gondolkodásmód.
Jelentősen növeli a nőknél a tüdőrák kialakulásának a valószínűségét a beltéri fatüzelés – erre jutott egy amerikai kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a fával fűtött kályhák és kandallók nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, mint korábban gondolták.
Még úgy is szokatlanul kiegyenlített volt az idei év, hogy hét új Nobel-díjas férfira csak négy nő jutott. Itt még a díjnak is neme van.
Karikó Katalin Nobel-díjas felfedezésének környékén vélik megtalálni az mRNS-oltás egy eddig ismeretlen hibájának okát.
Nemcsak az egyén, hanem az anyában fejlődő magzat egészségére is káros hatással lehet a megkülönböztetés és az akkulturáció (egy új kultúrába való beilleszkedés, az új kultúrához hasonulás) – állapították meg amerikai kutatók.
Számos nemi alapú különbség van a daganatos betegségekre való hajlamban és a különféle kezelések hatékonyságában, ma azonban még kevéssé figyelnek ezekre. Az oktatás, a kutatás, a gyakorlat már generációk óta egy 70 kilós „standard emberre”, egy férfira fókuszál, így bár a javasolt kezelések típusa, adagolása, időtartama az ő esetükben hatásos lehet, a populáció nagy része, például a nők számára nem feltétlenül a legjobb.
Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
Számoljunk le azzal a mítosszal, hogy férfi őseink vadásztak, miközben a párjuk otthon őrizte a tűzhely melegét – javasolják amerikai kutatók, miután áttekintették a világ táplálékkereső társadalmainak jellemzőit. A vizsgált társadalmak 80 százalékánál ugyanis azt találták, hogy a nők vadásznak, sőt 30 százalékuk kifejezetten nagyvadra. Bizonyos esetekben pedig a nagymamák voltak a legjobb vadászok.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási események gyakoribbá tehetik a kényszerházasságokat, amelyek még mindig elterjedtek a világ egyes részein, elsősorban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.
Vannak, akik az arcukra, akár a szájukra helyezik a kedvenc csigájukat – svájci kutatók szerint rosszul teszik. Az újabban háziállatként is népszerűvé váló óriáscsigák 36-féle kórokozót hordoznak magukban, és ezeknek nagyjából harmada az embert is megfertőzi.
Megdőlni látszik az a nézet, hogy a levegőszűrő rendszerek, más néven a légtisztítók csökkenthetik a vírusfertőzés kockázatát.
Szivacsbombát, lépcsőjáró drónt, robbanó gélt, talán még gravitációmérést is bevethetnek az izraeliek, de embert próbáló feladat lesz megsemmisíteni, illetve használhatatlanná tenni a Hamász alagútjait.
Egy új kutatás szerint a felmelegedés 2021-től felgyorsította a szén-dioxid felszabadulását a talajból, de a szén-dioxid-faló baktériumok segíthetnek a normális szénkörforgás helyreállításában.
Gyulladásos immunsejteket kerestek a szívben amerikai kutatók, és ehhez nem volt szükség szikére, csupán egy korszerű képalkotó eljárásra. A gyulladás növeli a szívbetegségek kockázatát, és fontos szerepet játszik számos szívbetegség negatív kimenetelében, a szívinfarktust is beleértve.
A Ciarán vihar ismét bizonyította, mennyire sérülékeny az elektromos hálózat. Ezen az sem segítene, ha föld alá vinnék az egészet, viszont új technikai megoldások sokat tehetnek azért, hogy minél rövidebbek legyenek az áramszünetek.
Nem mindennapi összeírást végeztek izraeli kutatók: integrált biotechnológiai módszereket bevetve térképezték fel az elsődleges immunsejtek mennyiségét, tömegét és eloszlását az emberi szövetekben.
A naptevékenység erőssége mellett a digitális fényképezés erőssége is magyarázatot ad, mégis feltűnő volt a tegnapi auróra Magyarország fölött.
Igencsak jelen van a koronavírus sokféle változata Magyarországon, mégis teljes a bizonytalanság a Covid-betegségek felmérése, megelőzése és kezelése körül – így méri fel a helyzetet a hvg360-nak írt cikkében Sarkadi Balázs kutatóorvos, akadémikus. Nem teszik közzé, mert nyilván nem is mérik az adatokat a betegség terjedéséről. Sokakat fenyeget a hosszú Covid, amely egy friss kutatás szerint részben megelőzhető lenne – hívja fel a figyelmet a professzor.
Nem biztos, hogy a foglalt kabinok erős szellőztetése védi a legjobban egy tengerjáró utasait a fertőzésektől – szűrték le kísérleteikből ciprusi kutatók.
